2015. szeptember 11., péntek

Derek & Ruth Prince - Az ítélet Isten házán kezdődik



Amerikai keresztényként szembesülnünk kellett egy félelmetes, de tagadhatatlan ténnyel: a mi nemzedékünk 

Számtalan oka van ennek, ami egyetlen egyszerű megállapítással összegezhető: elkövettük azt a bűnt, 

amiért Ézsau is megítéltetett: megvetettük az elsőszülöttségi jogunkat (Zsidó 12,15-17.). Amikor Jézus az Ő

napjáról beszélt, azt mondta, hogy a zsidók ítélete sokkal szigorúbb lesz, mint Szodomáé és Gomorráé, mivel 

ők már sokkal több kijelentést kaptak az igazságról (Máté 11,20-24.). Ugyanez vonatkozik Amerikára ebben 

az évszázadban. Nem volt más nemzet, amelynek ugyanilyen hozzáférhetőséget biztosított volna Isten az Ő

Igéjéhez. A kultúrán, a hagyományokon, a gyülekezeteken és evangélistákon, a rádión és televízión keresztül 

Amerika minden más nemzetet felülhaladó mértékben lett megáldva Isten igazságának megismerhetőségé-

vel. Ennek megfelelően a mi ítéletünk is súlyosabb lesz. 

Sok keresztény még nem ismerte fel, hogy Isten ítélete nem a világi embereken kezdődik, hanem első-

sorban Isten emberein. Péter mondja a keresztényeknek: „Mert itt az (alkalmas) idő (kairosz), hogy Isten 

házától elindulva elkezdődjék az ítélet. Ám, ha először tőlünk indul el, (akkor vajon) mi lesz a végük azoknak, 

akik Isten örömüzenetének (evangéliumának) nem engedelmeskednek?” 1Pét. 4,17. /Csia Lajos fordítás/ 

Ezek a szavak ugyanígy vonatkoznak a mai amerikai gyülekezetekre is. 

Az összes bűnt, amivel a kortárs egyházat vádolni lehet, elég kettőre fókuszálni: 

az anyagiasság és a megalkuvás. 

A Lukács 17,26-30.-ban Jézus előre megmondta, hogy az ő visszajövetele előtti időszak hasonló lesz 

Nóé és Lót napjaihoz. Nyolc jellegzetes tevékenységet említ: evés, ivás, nősülés, férjhez menés, adás, vétel, 

ültetés, építés. Önmagában semmiféle bűnös dolog nincs ezekben a tevékenységekben. Mi akkor a problé-

ma? Az anyagiasság. Az emberek annyira belemerülnek az anyagias tevékenységeikbe, hogy fogalmuk sincs 

arról, mennyire közeleg az idő, amikor Isten megítéli őket az érzéki, testi életvezetésük miatt. Amikor az 

ítélet eljön, teljesen felkészületlenül éri őket. Rengeteg emberre igaz ez napjainkban is, akik kereszténynek 

állítják magukat. A Jézus visszajövetelét követő ítélet teljesen váratlanul szakadna rájuk. 

Ahogy az anyagiasság, úgy a megalkuvás bűne is gyakran felismerhetetlenül működik. Két évvel ez-
előtt ima közben szellememben egy képet láttam. Egy szokványos gyülekezeti házat, belül székek, a színpad, 

pulpitus, zongora stb. De az egész épületet átjárta valami homály. A tárgyak körvonalait lehetett ugyan érzé-

kelni, de semmi sem volt pontosan meghatározható. Mialatt azon tűnődtem, mit jelképezhet ez a homály, 

Isten egy szót adott nekem: megalkuvás. Az Egyházban az olyan alapvető igazságok, melyekről az Újszövet-
ség világosan beszél, teljesen el lettek homályosítva és így ezek hatástalanná váltak. Az 1Kor. 6,9-10.-ben 

Pál azt írja: „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten királyságát. Ne tévelyegjetek! 

Sem (férfi)prostituáltak, sem bálványimádók, sem házasságtörő(férfia)k, sem kiskorúakkal fajtalankodók 

(pedofilok), sem homoszexuálisok, sem tolvajok, sem kapzsi (egyre többet birtokolni vágyó embere)k, sem 

részegesek, sem szidalmazók, sem rablók (zsákmányra ugrók) nem fogják örökölni Isten királyságát.” /D.Zs. 

Mégis a mai egyház tele van olyan emberekkel, akik elkövetik ezeket a bűnöket, de közben teljesen 

közönyösek maradnak. Sőt, némelyikkel még dicsekszenek is. Egy egyháztag homoszexualitás miatt AIDS-
es lett és kórházba került. Már haldoklott, amikor befogadta Jézust. Miután elkezdte olvasni az Újszövetséget 

*(ezek szerint előtte nem is olvasta a Bibliát!?), egy sürgős üzenetet küldött annak az embernek, aki őt Krisz-
tushoz vezette: „Gyere és imádkozzál értem! Meg kell szabadulnom a bűneimtől. Soha nem tudtam, hogy 

bármi rossz is lett volna abban, ahogy eddig éltem.” 

Hét évvel ezelőtt a karácsonyi időszakban Ruth és én lettünk megbízva, hogy szerepeljünk a PTL két 

televíziós műsorában. Mivel mi nem nézünk TV-t, fogalmunk sem volt arról, hogy mit várnak tőlünk. Az 

első óra után csak tíz, a második óra elteltével csak húsz percet kaptam arra, hogy beszélhessek. A műsoridő

legnagyobb részét karácsonyi ajándékok árusítására és pénzadományok gyűjtésére fordították. Ahogy vissza-
emlékszem, egyedül csak Ruth és én voltunk azok, akik említést tettek Jézusról. Nem sokkal ezek után tör-
tént annak az egyházi botránynak a nyilvános leleplezése, ami azóta közismerté vált. 

*Egy évvel korábban (1987-ben) Jim Bakkernek, a PTL hálózat vezetőjének szolgálata is összeomlott, 

amikor nyilvánosságra jutott, hogy szexuális bűnöket és anyagi visszaéléseket követett el. Ezt megelőzően ő

és a felesége sok ezer dollárt költött ruhákra, autókra és ékszerekre – még akkoriban is, amikor az adásokban 

már rendszeresen gyűjtött a csőd szélén álló szolgálatának megmentésére. 1989 végén rábizonyították, hogy 

a szolgálat pénzügyi alapjának megteremtésében és felhasználásában gazdasági bűncselekmények sorozatát 

követte el. Hogyan művelhetett egy Jim Bakker ilyen dolgokat? (Lester Sumrall – Kitörés a függőségekből c. 

könyvből; 1. fejezet – a vágyak szorításában vergődve) 

Bármennyire fájdalmas is volt, hogy nyilvánosan leleplezték egy közismert keresztény vezető pénz-

ügyi és egyéb bűntetteit, számomra személy szerint inkább az volt a sokkoló, hogy emberek tömegeiben egy 

totálisan hamis kép él a kereszténységről. Olyan, amely nem biztosított helyet a kereszt, az alázatosság, a 

szentség és a megszentelt élet számára. Rettenetes dolog felismerni, hogy ezek az emberek be lettek csapva, 

mert csak ilyen módon lett nekik a kereszténység bemutatva! Az örömhír valódi igazságait talán soha nem 

A PTL botrány ma már történelem, de hagyott maga után egy kérdést, amit meg kell válaszolnunk: ez 

egy elszigetelt jelenség volt, vagy pedig egy olyan kórtünet, ami Krisztus Testére, az egész Egyházra kiha-
tással van? Az egyházban maradtak még olyanok, akik őszinte, elkötelezett követői Jézusnak. Ha mi ezek 

közé számláltatunk, mit kíván tőlünk Isten a jelenlegi válságokban? A 2Krón. 7,14.-ben van egy világos 

válasz: „de ha népem, aki nevemet viseli, megalázkodik, imádkozik (könyörög) hozzám, arcomat keresi és 

elhagyja nagyon gonosz útjait: akkor hallani fogom az égből és megbocsátom *(kollektív és egyéni) vétküket 

és meggyógyítom földjüket (országukat).” Ez a kifejezés: „aki nevemet viseli” *(vagy: akik fölött nevem 

trónol)”- az összes keresztényre vonatkozik, akik Jézus nevét veszik magukra. 

2. imádkozás /könyörgés Istenhez, 

3. Isten arcának keresése (a keze helyett!), 

4. gonosz útjaink elhagyása, 

Legalább harminc éve tanítok az Igéről, de csak mostanában szembesültem egy sokkoló felismeréssel. 

Napjainkban Isten emberei nem töltötték be az első feltételt. Igazából és valóságosan soha nem alázták 

meg magukat. A mi büszkeségünk –akár faji, akár vallási – az akadálya az imáinkra adott válaszoknak. 

Saját életemben – Istennel való komoly kapcsolatomon keresztül – tanultam meg, mi a leghatásosabb módja, 

hogy megalázzuk magunkat. Nagyon egyszerű: a bűneink megvallása által lehetséges. Ha valóságosan és 

őszintén valljuk meg bűneinket Istennek, akkor egyszerűen lehetetlen büszkeséggel közeledni hozzá. Továb-
bá megláttam, hogy Isten csak arra kötelezte el magát, hogy csak azokat a bűnöket bocsátja meg, amiket meg 

is vallunk. „Ha vétkeinket megvalljuk, hű és igazságos Ő arra, hogy elengedje azokat, s bennünket minden 

hamisságtól megtisztítson.” 1Ján. 1,9. (Csia Lajos fordítás) A meg nem vallott bűnök, meg nem bocsátott 

bűnök! Így a büszkeség állítja fel az akadályt a bűnbocsánattal szemben. 

A Biblia szerint nem csak Istentől kell bocsánatot kérni a bűnökért, hanem egymástól is. „Valljátok 

meg egymásnak eleséseiteket, s esdekeljetek egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy ereje van az igazságos 

ember könyörgésének és az munkában is van.” Jak. 5,16. (Csia Lajos fordítás) A bűnvallás Isten felé a füg-
gőleges irányú büszkeséget rombolja le, embertársaink felé a vízszintes irányú büszkeséget rombolja le. Elég 

nehezen lehet önteltséggel fordulni olyan ember felé, akitől előzőleg már bocsánatot kértünk a személyes 

bűneinkért. Vonatkozik ez a házastársakra is. Akik komolyan bocsánatot kérnek egymástól, azokat a büszke-
ség nem tudja szétválasztani. Hiszem, hogy Isten várja: alázzuk meg magunkat Őelőtte és kérjük bűneink 

bocsánatát Tőle és egymástól is. Csak miután ezt megtettük, akkor kérhetjük Istent, hogy állítson helyre 

minket és országunkat is. De had mondjak egy figyelmeztetést: ne merüljünk bele kóros önmarcangolások-
ba! A Szent Szellem Isten Ujja, megmutatja neked azokat a bűnöket, amiket meg kell vallanod – tévedhetet-
lenül fog olyan bűnöket is a világosságra hozni, amiket még te sem ismertél fel. 

Ez az elemzés az amerikai helyzetről szól, de vonatkozik más országbeli keresztényekre is. Isten segít-
sen mindannyiunknak elfogadni a személyes felelősségünket. 

 (fordította György Ákos)

Servicii de webdesign si print design+marketing online

Derek Prince Az igazság szelleme





Fordította: Rácz Roland 

Kedves Barátom! 

„És én kérem az Atyát és más segítőt ad nektek, hogy bennetek lakjon mindörökké, az igazság Szellemét, 

akit a világ nem képes befogadni, mert sem nem látja, sem nem ismeri őt. De ti ismeritek Őt, mert nálatok 

lakik, és bennetek marad.” (Jn 14,16-17. angol ford.alapján) 

Amikor Jézus megígérte tanítványainak, hogy az Atyától isteni segítőt kér számukra, Ő ennek a segítőnek 

különleges nevet adott, az igazság Szellemének hívta őt. Ugyanakkor azonban figyelmeztette őket, hogy a 

világ nem lesz képes befogadni ezt a segítőt. 

Miért nem? Ezt a Szentírás két indokkal támasztja alá. Az első, hogy amióta az emberek lázadó módon 

elfordultak Istentől, egyszerűen nem hajlandóak elfogadni azt az igazságot, amely napvilágra hozza 

igazságtalan tetteiket. Ők tehát az igazságot igazságtalansággal, avagy hamissággal nyomják el (Róm 

1,18). 

A második pedig, hogy az Isteni elleni lázadás az emberiséget kiszolgáltatottá tette evilág istenének az 

uralma, vagyis a Sátán előtt, aki az egész világot elhiteti (Jel 12,9). A Sátán elsősorban a hitetést használja 

fel annak érdekében, hogy az emberiséget uralma alatt tartsa. Amint e képességétől megfosztják, már csak 

egy dolgot lesz képes felkínálni: helyet maga mellett az örök tűz tavában! 

A századok folyamán az emberi filozófia soha nem volt képes kielégítően meghatározni az igazság 

fogalmát. A Biblia viszont három választ is kínál. Először is, Jézus kijelentette, hogy Én vagyok az 

igazság. (Jn 14,6). Másodszor, amikor a Megváltó az Atyához imádkozott, így szólt: A te Igéd igazság. (Jn 

14,7) Harmadszor, János apostol írja: A (Szent) Szellem igazság. (1Jn 5,6). 

A szellemi szférában tehát az igazság három koordinátája létezik: Jézus, a Szentírás, és a Szent Szellem. 

Amikor e három együtt van, nem kétséges, hogy eljutottunk az igazsághoz, mégpedig az abszolút 

igazsághoz. Azonban fontos megvizsgálnunk mindhárom koordinátát, mielőtt bármilyen következtetésre 

jutnánk. Minden szellemi témával kapcsolatban fel kell tennünk három kérdést: Valóban Jézust képviseli? 

Összhangban van a Szentírással? Bizonyságot tesz róla a Szent Szellem? 

A történelem során az Egyház számos hibát és hitetést kiküszöbölhetett volna, ha mindig megvizsgálja az 

igazság mindhárom koordinátáját. Nem elég, ha egy tanító Jézusról, mint tökéletes erkölcsi példáról vonzó 

képet fest. Az sem, ha egy pásztor igeversek sortüzét zúdítja gyülekezetére, vagy ha egy evangélista a 

természetfeletti érdekfeszítő bemutatásával kápráztatja el a hallgatóságot. Mielőtt bevennénk azt, amit 

igazságként tálalnak, ügyeljük rá, hogy mindhárom koordináta helyén van-e, vagyis Jézus, a Szentírás és a 

Szent Szellem. 

Az igazság bemutatásakor a Szent Szellemnek különösen az a feladata, hogy bizonyságot tegyen. „A 

Szellem az, aki bizonyságot tesz.” (1Jn 5,6 angol ford. alapján) A Szent Szellem tesz bizonyságot 

Jézusról, mint Isten örökkévaló Fiáról, aki bűneinkért tökéletes áldozatként vérét ontotta a kereszten. 

Charles Wesley szavaival élve: 

A Szellem mindig ezt mondja a vérre: Istentől születtél, testvérem! 

A Szent Szellem szintén bizonyságot tesz az igazságról és a Szentírás hatalmáról, amint arról Pál is írt a 

Tesszalonikiben élőknek: „Hogy a mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem isteni 

erőkben is, Szent Szellemben is, sok bizodalomban is” (1Tessz 1,5) 

Ananiás és Zafira 

Nem jöhet létre semmiféle kompromisszum a Szent Szellem, aki az igazság Szelleme és a Sátán között, 

aki hazug és a hazugság atyja (Jn 8,44). Ez az ellentét drámaian mutatkozott meg az ősegyházban, amikor 

Ananiás és Zafira hazudtak a gyülekezetnek felajánlott pénzükkel kapcsolatban. Azt állították, hogy 

eladott birtokuk teljes árát beadták, holott annak egy részét visszatartották. Azonban a Péterben lakozó 

igazság Szellemét nem tudták megtéveszteni. Az apostol azzal vádolta Ananiást, hogy nem csupán 

embereknek, hanem magának a Szent Szellemnek hazudott, aki nem más mint a színtiszta igazság 

Szelleme. 

„Mondta pedig Péter: Ananiás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Szellemet és 

a mezőnek árából félre tégy? Nemde megmaradva neked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban 

volt? Miért, hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek. Hallva 

pedig Ananiás e szavakat, lerogyott és meghalt; és mindenkiben nagy félelem támadt, akik ezeket 

hallották.” (Csel 5,3-5) 

Három óra múlva eljött Zafira és megismételte ugyanazt a hazugságot. Férjéhez hasonlóan ő is életével 

fizetett érte. Ananiás és Zafira voltaképpen a képmutatás, vagyis a vallásos tettetés bűnét követték el. Azt 

színlelték, hogy nagylelkűbbek és elszántabbak az Úr iránt, mint amilyenek valójában voltak. Jézus a 

legszigorúbb intéseket erre, a kor vallási vezetőiben is leledző bűnre tartogatta. A Máté 23-ban hétszer 

mondta nekik, hogy Jaj nektek képmutatók! 

Mi a képmutatás? 

Az angol képmutató szó, a hypocrite egyenesen a görög hüpokritesz szóból származik, aminek a jelentése 

színész. A szóban benne van a képmutatás lényege, a vallásos színészkedés. Vallásos körökben 

valószínűleg nincs még egy ilyen gyakori bűn. Sőt, némely vallás egyenesen megköveteli. 

Amikor az emberek bizonyos vallási épülethez közelednek, egész magatartásuk megváltozik. Felhagynak 

a természetes, szabad, nyílt viselkedéssel. Mintha valami láthatalan görcs állna beléjük. Úgy érzik, 

kötelező feltenni a vallásos maszkot. A vallás különféle ágazatai megkövetelhetik e maszk viselését, 

viszont nagyon ritka az olyan vallás, amelyik hagyja, hogy az ember valódi önmaga legyen. 

Amikor a prédikátor elítél bizonyos bűnöket, az ilyen emberek kötelességtudó Ámen! felkiáltással 

reagálnak. Azonban a templomon kívül elkövetik ugyanazokat a bűnöket, méghozzá csipetnyi 

lelkiismeret-furdalás nélkül. Amikor hangosan imádkoznak, hangszínük jellegzetesen elváltozik és 

gyakran külön imaszókincset használnak. Nem jut eszükbe, hogy vajon egy apa mit érezne, ha a gyermeke 

ilyen mesterséges nyelvezettel szólítaná meg, vagy természetellenes viselkedést venne fel a hatás 

kedvéért. 

A Biblia Istenének nincs ideje a képmutatókra. Ez egyértelműen kitűnik Jób történetéből. Jób három 

barátja ontotta magából a vallásos közhelyek tömkelegét. Lényegében azt mondták, hogy Isten mindig 

megáldja az igazakat, akik soha nem szenvednek jogtalanul. Vagy másképpen: Isten mindig elítéli a 

gonoszokat, akik soha nem bővölködnek. A történelmi tények viszont azt mutatják, hogy ez nem igaz, 

hanem vallásos maszlag! Másrészt Jób teljesen őszinte volt. Ő magában úgy nyugtázta, hogy Isten nem 

bánik velem igazságosan. Semmit nem tettem, amivel mindezt kiérdemelhetném. De, még ha meg is öl, 

bízni fogok benne. 

A Jób 42,7-ben Isten értékelte Jóbnak és barátainak magatartását. „Az (Úr) szólt a Témánból való 

Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok felőlem igazán, mint az én 

szolgám, Jób.” Érdemes feltenni magunknak azt a kérdést, hogy ez a vallásos hozzáállás mennyiben 

különbözik Ananiás és Zafira életet követelő bűnétől? 

Az igazság pillanata 

Dávid király, karrierje egy adott pontján két szörnyű bűnt követett el. Előbb házasságtörést Betsabéval, aki 

szomszédjának, Uriásnak volt a felesége. Majd bűnét elfedezendő, kieszközölte Uriás halálát. 

Dávid nyilvánvalóan azt gondolta, hogy mindezt megengedheti magának. Továbbra is a megszokott 

módon imádta az Urat. Még mindig a királyi palotában élt. Kívülről semmi nem változott meg mígnem 

Isten küldöttje, Nátán próféta szembesítette Dávidot bűnével. Abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, 

Dávidnak döntenie kellett örök élet és halál között. Isten kegyelméből jól reagált. Nem mentegetőzött, 

nem próbálta meg takargatni tettét. Bűnt követtem el ismerte be. (2Sám 12,1-15) 

Később, az 51. zsoltárban Dávid megvallást tett és kegyelemért kiáltott. A hetes és a nyolcas vers is az 

íme szóval kezdődik, ami egy lényeges igazság hirtelen felismerését fejezi ki. Íme, szól a hetes vers, én 

vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. Dávid nem csupán arra döbbent rá, hogy ő

maga micsoda bűnöket követett el, hanem valami olyanra is, amit kizárólag az igazság Szelleme képes 

kijelenteni: Ádám minden egyes leszármazottjában benne lakozik az örökölt bűn borzasztóan gonosz 

ereje. 

Servicii de webdesign si print design+marketing online

A nyolcas versből kiderül, hogy Isten csak minek alapján ad szabadítást a bennünk lakozó bűn erejétől: 

„Íme, te az igazságban gyönyörködsz, amely a benső részekben van” (angol ford.). Dávid még a bűne után 

is a királyi szerepéhez illő viselkedés külső jegyeit mutatta. Azonban ekkor hatalmas szakadék tátongott 

külső magatartása és szívének belső állapota között. Képmutatóvá vált és egy olyan szerepet kezdett 

játszani, ami már nem egyezett azzal, ami a szívében volt. Erre csupán egy gyógymód létezett: őszinte 

megvallás és megtérés teljes szívből. 

Virágvasárnaptól nagypéntekig 

Van egy igazság, ami az egész Bibliát áthatja: Isten soha nem fog kompromisszumot kötni a bűnnel. Ezt 

remekül példázza Jézus életének két napja: virágvasárnap és nagypéntek. 

Virágvasárnap Jézus nemzeti hősként vonult be Jeruzsálembe a galileai Názáretből való prófétaként. (Mt 

21,11). Az egész város szívesen fogadta. Könnyedén félreállíthatta volna ádáz ellenségeit, a vallási 

vezetőket, és megalapíthatta volna királyságát. Az emberek erre vágytak. Ő mégis mást választott. Öt 

nappal később elutasítottan és meztelenül függött a kegyetlen kereszten. Miért? Mert Isten soha nem fog 

kompromisszumot kötni a bűnnel és egyedül Jézus keresztáldozata által lehetett elbánni vele. 

Manapság sok keresztény beszél ébredésről és imádkozik érte. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt a 

tényt, hogy van az ébredésnek egy olyan gátja, amit nem lehet megkerülni. Ez pedig a bűn. Amíg a bűnnel 

le nem számolunk, valódi ébredés nem fog bekövetkezni. És a bűnnel egyféleképpen lehet leszámolni: 

„Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.” (Péld 

28,13). 

Őszintén szólva, korunk egyházának több szekciója tele van elfedezett bűnnel. Íme néhány azok közül, 

amelyeket a keresztények gyakran igyekeznek takargatni: 

1. Gyermekek fizikális, érzelmi vagy szexuális molesztálása. 

2. Megszegett házastársi eskük. 

3. Etikátlan pénzkezelés. 

4. A pornográfia szenvedélye. (Elképedve fedeztem fel, hogy ez milyen gyakori a gyülekezeti vezetők 

körében.) 

5. Mohóság fizikai vágyaink túlzott mértékű kielégítése. 

Isten erre két dolgot ajánl. Az egyik a bűn megvallása, a másik annak elhagyása. Általában nem valami 

könnyű megvallani bűneinket. Még sincs más megoldás. „Ha megvalljuk bűneinket, Ő hű és igaz, hogy 

megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.” (1Jn 1,9). Isten azt soha nem ígérte, 

hogy olyan bűnöket megbocsát, amelyeket nem vagyunk hajlandóak megvallani. De a megvallás 

önmagában nem elég. El is kell hagynunk a bűnt. Szilárdan el kell határoznunk, hogy többé nem követjük 

el a már megvallott vétkeinket. Érdemes megfogadnunk azt a fajsúlyos tanácsot, amit Dániel adott 

Nabukodonozor királynak. és vétkeidtől igazság által szabadulj (Dán 4,24). Az igazság és a bűn között 

nincs középút. Minden igazságtalanság bűn. (1Jn 5,17) Amiben nincs igazság, az bűn. 

Nehéz döntés előtt állsz? 

Ha e levél arra késztet, hogy megkérdőjelezz az életedben eddig elfogadott dolgokat, illetve rájöttél, hogy 

bizonyos területeken engedetlen vagy, tárulkozz fel az igazság Szelleme előtt! Ő készen áll, és hajlandó a 

segítségedre lenni. 

Derek Prince

Derek Prince – A megbocsátás



A MEG NEM BOCSÁTÁS KORLÁTAI

A meg nem bocsátás egy olyan luxus, amelyet egy keresztény nem engedhet meg 

magának. Sok keresztény életében vannak olyan korlátok, amelyek visszatartják őket, hogy 

átéljék a kiteljesedést, a megelégedést, a békességet, a gyógyulást és Isten megsokszorozott 

áldásait.

Most egy nagyon gyakori korlátot szeretnénk megvizsgálni. De mielőtt ezt tennénk, 

emlékeztetni akarlak benneteket, hogy a Kálváriától kezdve, ha valamilyen korlát emelkedik 

Isten és az ember között, az az ember részéről van, s nem Isten részéről. Jézus halálával és 

feltámadásával Isten oldaláról minden korlát ledőlt. így tehát, ha van valamiféle szellemi 

korlát, ami szellemi előrehaladásodat akadályozza, valami, ami nyomaszt és lenn tart, oda-
szegez; visszatart attól az örömtől, békességtől, megelégedéstől, kiteljesedéstől, aminek meg 

kellene lennie és ami után vágyakozol, akkor a korlát felőled van, és nem Isten oldalán.

Személyes tapasztalatomban a teljes békesség és tökéletes nyugalom ellen a 

leghatalmasabb korlát a meg nem bocsátás. Kezdjük a tanulmányt Jézus szavaira való 

utalással a Máté 18,15-35-ben:

"Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, 

megnyerted atyádfiát.3Móz 19:17Gal 6:1 16Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még 

egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást.5Móz 

19:15 17Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre sem 

hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt.1Kor 5:132Thessz 3:6 18Bizony, 

mondom néktek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a 

földön, oldva lesz a mennyben is.Mt 16:19Jn 20:23 19Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha 

közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én 

mennyei Atyám. 20Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok 

közöttük." 21Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: "Uram, hányszor vétkezhet 

ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?" 22Jézus így 

válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.1Móz 4:24 

23Ezért hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival.Jak 

2:13 24Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa. 

25Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, 

gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. 26A szolga erre leborult előtte, és így 

esedezett: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. 27Az úr pedig megszánta a 

szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát. 28Amikor azonban eltávozott az a szolga, 

összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni 

kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol! 29Szolgatársa ekkor leborult előtte, és 

így kérlelte: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. 30De az nem engedett, 

hanem elmenve börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti tartozását. 31Amikor szolgatársai 

látták, hogy mi történt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami 

történt. 32Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem 

minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. 33Nem kellett volna-e neked is 

megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? 34Ekkor haragra 

lobbant ura, és átadta őt a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozást. 35Így tesz 

majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő 

atyjafiának."

Ennek az igerésznek a 18-19. verseiben van az, amit én a gyülekezet előtárházának 

hívok. Minden hatalom és tekintély helye.

1

Jézus azt mondja: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit 

megoldotok a földön, meg lesz oldva a mennyben is. Ha ketten közületek megegyeznek a 

földön minden dolog felől, amit csak kérnek, meg adja nékik az én mennyei Atyám.

Hiszem, hogy a gyülekezet sejtje az a két-három hívő, akiket a Szentlélek vezet egybe, 

Jézus nevében. A találkozópont Jézus neve, és aki összehozza őket, az a Szentlélek. Ez az a 

sejtélet, amiből fölépül a gyülekezet. A fizikai életben van egy elv: hogyha a sejt élete 

megtörik, elpusztul, akkor az egész test élete, egészsége kárt szenved. És én hiszem, hogy 

hasonlóképpen igaz ez Jézus Krisztus Testéről, a Gyülekezetről. Ha a helyi sejtélet 

megromlik, az egész test nem lehet egészséges. Ebben a sejtéletben van az egész gyülekezeti 

élet csírája, és minden hatalom szíve és forrása.

Senkinek sincs nagyobb hatalomra szüksége, mint ami itt van megígérve: Ha ketten 

közületek megegyeznek minden dolog felől, bármit kérjenek, meglesz az nékik. Mire van 

inkább szükségünk, mint erre? Minden hatalom bele van foglalva ebbe a versbe. De amire 

szeretnék rámutatni, az az, hogy ennek a hatalomnak az ígérete körül van kerítve, őrzik egy 

kerítéssel, és addig nem juthatsz belülre, amíg eleget nem teszel a feltételeknek. Ezt a kerítést 

megfelelő kapcsolatnak nevezem. Senki nem tartózkodik a kerítésen belül, aki nem él jó 

kapcsolatban Istennel és emberrel.

A 15-17. versekben, pontosan mielőtt Jézus adja az ígéretet, beszél arról, mit kell tenni, 

ha testvéred megbánt téged. És azonnal az ígéret után, a 23-35. versekben Jézus folytatja 

azzal, hogy ad egy példázatot a meg nem bocsátó szolgáról, figyelmeztetve bennünket azokra 

a szörnyű következményekre, ha mi nem vagyunk hajlandók egy másik hívőnek 

megbocsátani. Látjuk ezeknek a verseknek az elhelyezkedéséből, hogy a hatalom titkos helye 

körbe van kerítve a megfelelő kapcsolatokkal.

SZELLEMI SZIMFÓNIA

A Máté 18,19. versében azt olvassuk: ha ketten közületek megegyeznek. A görög szót itt 

pontosan az az angol szó adja vissza, ami szimfóniát, azaz összhangzást jelent. Ez nem csak 

egyszerű intellektuális megegyezés; ez harmónia, összhang. Ez két ember, aki eggyé vált 

szellemben.

Természetes síkon, he neked egy szimfóniát -mint zenekari művet - kell előadnod, két 

dologra van szükséged: partitúrára és karmesterre. A partitúra Isten akarata, a karmester a 

Szentlélek. Ha két ember összejön egy szellemben, szimfóniában, harmóniában, megegyezve

Isten akaratában, amelyet a Szentlélek mutat meg, akkor mindazt elérhetik, amire szükségük 

van. Ez valóságos ígéret, de be kell töltened a feltételeket.

Én olyan sok embert hallottam már így szólni: Jöjj, Prince testvér, egyezzünk meg; ezért 

és ezért fogunk imádkozni. Néha zavarban vagyok, mert nagyon sokszor úgy érzem, hogy ez 

egy sekélyes színlelés, aminek nem lesz meg az eredménye. A megegyezés nem csak azt 

jelenti: megegyezünk. A megegyezés azt jelenti, hogy harmóniában vagyunk egymással 

Szentlélekben, s ahogy mi erre az igazi, valóságos, szent, szentlélekbeli harmóniahelyre 

érkezünk, akkor ellenállhatatlanok vagyunk. Ez okból az ördög mindent megtesz, ami csak a 

hatalmában van, hogy megakadályozza a keresztények elérkezését erre a helyre. S ez a 

gyakorló keresztények tömegénél sikerül is neki.

Bízom benne, hogy nem foglak benneteket megdöbbenteni azzal, hogy azt mondom: A 

Gyülekezet, amely Krisztus Teste, nem földi intézmény. De általánosságban szólva, a 

keresztények szükségét érezték, vagy kényszerítve érezték magukat, hogy valamely 

intézményes szervezetet hozzanak létre, amelybe összekötik magukat, hogy egységet érjenek 

el. Mégis a dolog lényege, igazsága az, hogy nem ez adja meg azt az egységet, amit Isten 

szánt Jézus Krisztus Teste, a Gyülekezet számára. Az Ószövetség ideje alatt Istennek 

hatalmas problémája volt Izráel népével, ő megmutatta magát mint olyan valakit, akit nem 

2

lehet ábrázolni semmiféle képpel, festménnyel vagy szoborral. Az a kísérlet, hogy valamilyen 

istenképet csináljanak, szigorúan tilos volt. De Izráel újra és újra abba a hibába esett, hogy 

bálványképet készített, és azt mondta: ez képviseli Istent. Úgy hiszem, hogy ehhez hasonló 

hiba van a keresztényeknél: Jézus Krisztus Testét nem lehet intézményesen képviselni. Nem 

lehet képviselni mint olyan szervezetet, amelyet a világi életből ismerünk. De időről-időre a 

keresztények megpróbálnak csinálni valami láthatót és tapinthatót abból, ami szellemi. 

Megpróbálnak létrehozni valami szervezetet, uniót, összeköttetést, amely helyettesíti a 

valóságos egységet, kapcsolatot Krisztus Testében. És ez kivétel nélkül mindig hiba.

Vegyük például az Üdvhadsereget - és ez nem az Üdvhadsereg kritikája. Az 

Üdvhadseregen belül van egy erős szervezeti egység, ami hasonló egy hadseregéhez. És azon 

felül van még egy összekötés az emberek között egy egyenruhán keresztül, így tehát ha 

ránézel valakire, meglátod azonnal, hogy ő egy üdvhadseregbeli lány, vagy, hogy ő tiszt az 

Üdvhadseregben. Mindaz, amit az emberek meg tudnak tenni azért, hogy létrehozzanak 

egységet és szervezeti struktúrát, az itt megvan. És mégis: lehet két ember az Üdvhadseregben 

olyan messze az igazi egységtől, harmóniától, hogy teljes ellenkezésben lehetnek egymással. 

Két ember lehet az Üdvhadseregben, s az egyik megtért és újjászületett, míg a másik nem. Ők 

még csak nem is ugyanabban a szellemi szférában mozognak.

Vagy pedig vegyük példának az anglikán egyházat, ahol én felnevelkedtem. Te lehetsz 

az anglikán egyház tagja, és egyidejűleg kommunista vagy római katolikus. Ezen a 

szervezeten belül, a szervezeti struktúrával összekötve nagyon eltérő, sőt teljesen ellentétes 

gondolatok vannak, amelyek egymással díszharmóniában vannak; semmi kapcsolat a szellemi 

életben közöttük. Ez külső helyettesítése a belső dolgoknak.

A nagy veszély, amit én látok, az az, hogy mi elfogadjuk a külsőt, mint a belső 

helyettesítését, és aztán nem veszünk tudomást a belsőről. Ennek következménye: ma 

keresztények tömegei vannak a Krisztus Testén belül rossz kapcsolatban egymással, és még 

csak tudatában sincsenek annak, hogy valami nincs rendben.

Egy éjszaka, a szolgálat alatt öten jöttek előre a gyógyulásért. Úgy vezetett az Úr, hogy 

odamentem mindegykőjükhöz, és megkérdeztem: van-e valami meg nem bocsátás, vagy 

neheztelés a szívükben bárki felé. ötből hárman azt mondták: Igen van. Így válaszoltam:

-Nos, igazában akarjátok, hogy én imádkozzam értetek? Én megcselekedhetek a 

mozdulatokat, de vajon ti milyen hatást vártok ettől az imától?

- És tudjátok, hogy mit mondtak?

- Hát akkor menjünk és tegyük rendbe a dolgokat s azután visszajövünk. Figyelemre 

méltó. De ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy ezek az emberek nem voltak tudatában a 

rossz kapcsolatuknak. Miért voltak ők becsapva? Azért, mert megengedték egy külső 

helyettesnek, egy külső helyettesítésnek, hogy megvakítsa őket a belső valóság felé. Ha mi 

Krisztus Testének a belső állapotára néznénk ma, meg lennénk döbbenve azon, amit látnánk.

KAPCSOK ÉS KÖTELEK

Ha a külső egységnek semmi köze a belső, szellemi kapcsolathoz Krisztus Testén belül, 

akkor mi az, ami a Krisztus Testét összetartja? Mi az egységnek igazi forrása és természete? 

Mi úgy találjuk, hogy a válasz erre a fontos kérdésre két igerészben található, az Efézusi és 

Kolossébeli levelekben. Az Efézus 4,76-ban Pál beszél Krisztusról mint a Test fejéről:

16Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle 

kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve 

gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

A Kolossé 2,19-ben hasonló szövegrészben Pál beszél Krisztusról mint a Főről,

3

19de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek 

segítségével, és az őáltala növekszik az Isten szerinti növekedéssel.

Két dolog van, amelyekről Pál azt mondja, hogy összekötik a test tagjait: kapcsok és 

kötelek. Ugyanúgy, ahogyan a csuklóizületek a fizikai tagokat összetartják. Mik ezek a 

kapcsok és kötelek? Nagyon gyakorlati módon úgy mondanám nektek, hogy a kapcsok a Test 

tagjai közötti kapcsolatok, a kötelek pedig azok a viszonyok, magatartások, amelyek közöttük 

uralkodnak.

Természetes módon a karomban három csont van. Bár minden egyes csont erős és 

egészséges önmagában, ezek hathatós működése függ egy kapocstól, csuklórésztől, amelyet 

mi könyöknek hívunk. Ezek a csontoknak mindegyike önmagában véve tökéletesen 

egészséges lehet, és mégis, a kar teljesen működésképtelen, ha a kapocs nem mozog 

megfelelően. És ez ugyanígy igaz Krisztus Testéről. Tehát több a követelmény, mint a te 

egyéni stabilitásod, ahhoz, hogy te hathatós légy.

A másokkal való kapcsolatod az a kapocs, amely téged beilleszt a Testbe. És amíg a 

másokkal való kapcsolatod nem jó, addig nem tudsz a Test hathatós tagja lenni.

Megint az Efézusi és Kolossébeli levélben beszél Pál azokról a nagy kötelekről, 

amelyek összekötik az egész Testet. Az Efézus 4,3-ban ezt mondja:

igyekezzetek megtartani a Lélek(Szellem) egységét a békesség kötelékével.

3

A kötés ugyanaz, mint az előző helyeken használt. A Kolossé 3,14-ben pedig ezt 

mondja:

14Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.

A legalapvetőbb kötél, kötelék, amely Krisztus Testét összeköti igazi egységbe, az a 

szeretet. A másik pedig a békesség. Minket összetart egy egésszé az, amit én úgy nevezek, 

hogy a szeretet és a békesség magatartása, viszonya. De ahol nem létezik ez a viszony, a Test 

egész működése teljesen leromlott.

Ha mi rossz kapcsolatban vagyunk keresztény társainkkal, a Test nem tud működni, és 

mi sem tudjuk megkapni, amire szükségünk van; nemcsak másokat zárunk el az áldástól, 

hanem mi magunkat is elzárjuk és kizárjuk. És mégis a legkülönbözőbb helyzetekben és 

csoportokban a tapasztalatom az volt, hogy a gyakorló gyülekezetek tagjainak több mint fele 

rossz kapcsolatban, rossz viszonyban van másokkal, és egészen gyakran ezek a rossz kap-
csolatok ugyanannak a gyülekezetnek más tagjaival vannak.

Egyszer - miután prédikáltam egy bizonyos pünkösdi gyülekezetben, ahol Isten igazán 

működött - elmentem egy másik pünkösdi gyülekezetbe és ugyanazt az üzenetet prédikáltam. 

De ezen a második összejövetelen, ebben a második gyülekezetben semmi sem történt. 

Gondolkoztam, mi a rossz. Tudjátok, hogy mit fedeztem fel? Ott volt egy gyülekezet, kb. 400 

emberrel, akik rendszeresen jártak ide vasárnap, és mégis, ez a gyülekezet megoszlott. 

Pontosan közepén. Az emberek a jobb kezem felől nem beszéltek a bal kezem felől lévő 

emberekkel már öt éve. Amikor az utcán közeledtek egymáshoz, átmentek a másik oldalra, 

hogy elkerüljék a beszélgetést. Következésképpen számomra ezeknek prédikálni csak 

időpocsékolás volt, mivelhogy nem volt a Szentléleknek lehetősége arra, hogy működjék 

ebben a gyülekezetben. Furcsa módon sok hasonló körülményt találtam: ilyen gyü-

lekezetekben az emberek képesek hibáztatni a pásztorokat, vagy más evangélistát hívni, vagy 

bármit megtenni, kivéve azt az egyet, amit meg kell tenni, azt, hogy egymással rendezzék a 

kapcsolataikat.

A MEG NEM BOCSÁTÓ SZOLGA

Ha visszafordulunk a Máté 18,23-35-ig tartó igerészhez, ott találjuk a meg nem bocsátó 

szolga példázatát.

4

A fejezet utolsó verse világosan megmutatja számunkra, hogy Jézus itt gyakorló 

keresztényekre utal. A példázatban az első szolga tízezer talentummal tartozott, a mai 

számítások szerint kb. 6 millió dollárral.

Mivelhogy képtelen volt fizetni, börtönbe kellett volna mennie. De ő elnyerte urának 

irgalmát, aki megbocsátott és elengedte neki a tartozását. De ahogy ő kiment, talált egy 

szolgatársat, aki ugyanezen számítások szerint kb. 1000 dollárral volt adósa.

- Fizess nekem! - követelte a szolgától.

- Nem tudok - válaszolta a másik.

- Nos hát, akkor én börtönbe csukatlak téged. -Várj, ki fogom fizetni, megszerzem az 

1000 dollárt, ki fogom fizetni.

- Nem - mondta. - Ha nem tudsz fizetni, mész a börtönbe.

Természetesen a többi szolga rettenetesen megdöbbent, és elmentek és elmondták az 

uruknak:

Ismered azt a szolgát, akinek te elengedtél hatmilliót! Rögtön, ahogyan kiment a te

hivatalodból, találkozott egy szolgatársunkkal, aki 1000 dollárral tartozott neki, amit nem 

tudott megfizetni, és ezt az embert ő börtönbe záratta.

És a Biblia azt mondja: A szolga ura haragra gerjedt. És miután hívatta őt és 

kérdezősködött, hogy mi történt, azt mondta: Te gonosz szolga. És kiadta a parancsot: 

Adjátok át a hóhéroknak, amíg mindent ki nem fizet, amivel tartozik. És az utolsó vers így 

szól:

Eképpen cselekszik majd az én mennyei Atyám veletek, ha szívetekből meg nem 

bocsátjátok, ki ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.

Hadd mutassak rá két fontos tényre. 

Először: ha valaki nem hajlandó megbocsátani, az gonoszság. Az Úr mondta: Te gonosz 

szolga. A meg nem bocsátás nem csak bűn, gonoszság is. 

Másodszor: a meg nem bocsátó szolgát átadták a hóhérok kezébe. És az Úr ezt mondja: 

Ugyanígy cselekszik veletek az én mennyei Atyám is. Te keresztény! Ha te nem bocsátasz 

meg, ha te nem bocsátod meg a te atyádfiának az ő vétkeit szívedből, bármilyen kárt, 

bármilyen sértést, bármilyen adósságot, az Úr Jézus mondta: Isten ugyanúgy fog bánni veled, 

ahogyan az úr bánt a meg nem bocsátó szolgával, vagyis: átad a hóhéroknak.

Megértettem ezt a szövegrészt, mert különleges szolgálataim során gyakorló 

keresztények tömegeit találtam hóhérok kezében.

Szellemi kínzás, elmekínzás, fizikai kínzás közepette. És azt gondoltam magamban: 

Istenem, hogy lehet ez. Emberek, akik Jézus nevét hívják segítségül, emberek, akik az 

üdvösséget megvallják, gyakorolják, emberek, akik Úrnak ismerik el Jézus Krisztust, és mégis 

a kínzók kezében vannak. Gonosz lelkek kezében vannak. Nincsen békességük, nincsen 

örömük. A félelem gyötri őket. A gondolataik nyugtalanok, és jönnek hozzám szabadulásért. 

Ha még a gyülekezeten kívül lenne, megérteném, de ez benn van a gyülekezetben. És az Úr 

azt mondta nekem: ők kínzók, hóhérok kezében vannak, mert Ő átadta őket nekik.

Ha Isten valakit a hóhérok kezébe adott, nincs a földön olyan teremtmény, aki őt onnan 

ki tudná hozni. Egyetlenegy sincs! Sok prédikátor megpróbálja, és még több ember akarja, 

hogy a prédikátorok megpróbálják, és ráveszik őket, hogy megpróbálják, de mégsem történik 

meg. Ha Isten átadott téged a hóhéroknak, ott fogsz maradni addig, amíg meg nem felelsz 

Isten feltételeinek, hogy kiszabadulj. Időszakosan megkönnyebbülhetsz esetleg, de ez nem 

minden. Nem lehet igazi békességed, igazi szabadulásod, fölszabadulásod addig, amíg szabad 

szívvel meg nem bocsátottal mindenkinek, akire valaha is nehezteltél. Ez Isten változhatatlan 

feltétele. Nincs mód a megkerülésére.

5

IMA ÉS MEGBOCSÁTÁS

Az Úr imája, a Miatyánk minden hívő keresztény számára minta. Jézus azt mondja az ő 

tanítványainak, mikor megkérdezték őt, hogyan imádkozzanak: Ti azért így imádkozzatok! 

Ezt úgy értem, ez azt jelenti, hogy ez minta, nem pedig azt, hogy nekünk ugyanazokat a 

szavakat kell szükségszerűen használnunk. A lényeg az, hogy az Úr imájába foglalt elvek 

változhatatlanok.

Jézus azt mondja, hogy így imádkozzunk: ... bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi 

is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek. Te nem tudod ezt megváltoztatni. Te 

ugyanabban a mértékben kérhetsz bocsánatot Istentől, ahogyan megbocsátasz másoknak, nem 

jobban. Ha te nem bocsátasz meg másoknak, Isten sem bocsát meg neked. Ez az egyedüli 

része a Miatyánknak, amelyről Jézus szükségesnek látta, hogy még hozzátegyen. Máté 6,14-

15:

Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei 

Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok 

sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

Azt akarom mondani - olyan hangsúlyosan és világosan, ahogy csak tudom -, ha van 

valaki, akinek te nem bocsátottal meg, ne csald magadat: neked nincs Istentől bocsánatod. Ez 

minden problémádnak a forrása. Neked nincs teljes bűn-bocsánatod.

A Márk 11,23-25-ben Jézus nagy szavakat mond:

Mert bizony mondom nektek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjai 

a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz 

néki, amit mondott.

Újra! Nincs ennél nagyobb hatalom, ez minden hatalom, amire szükség van. A 

következő versben még ehhez hozzáteszi:

Azért mondom nektek: Amit könyörgéstekben kértek, higgyétek, hogy mindazt 

megnyeritek, és meglesz nektek.

Ti azt mondjátok: csodálatos! De várjatok egy percre. A 25-26. vers ezt mondja:

És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok 

van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek a ti vétkeiteket.

Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

Ez teljesen világos. Az angolban: ha bárki ellen panaszotok van, bocsássatok meg. A 

„bárki ellen panasz" senkit és semmit nem hagy ki. Ha panaszotok van bárki ellen, én nem 

hiszem, hogy készek vagytok a mennyre. Bár nekem nincs utolsó szavam ebben a dologban, 

de nem tudom megérteni, hogyan juthatna valaki a mennybe, akinek a bűnei nincsenek 

megbocsátva. És nagyon világos: ha te nem bocsátottál meg másoknak, neked sincs 

megbocsátva.

Szeretném, ha észrevennétek az Efézus 1,7-ben, hogy a megváltás együtt szól a 

megbocsátással:

Akiben van a mi váltságunk, az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének 

gazdagsága szerint.

Más szavakkal: ha minden bűnt meg bocsátottal, akkor megvan neked a megváltás teljes 

joga, de ha van valahol megbocsátatlan bűnterületed, akkor nincs meg a teljes megváltásod 

joga. Viszont, ha megvan a teljes megváltottságod joga, akkor az ördögnek nincs ereje rajtad 

és nincs helye benned. Ha tehát bárhol benned működik a megváltás joga, az ördög tud erről. 

Tudja, hogy ha megbocsátatlan bűn van az életedben, neki joga van hozzád, és nem tudod őt 

kiverni. Kiálthatsz őrá, ráronthatsz, kérheted a prédikátort, hogy imádkozzon, de ha legális 

joga van, hogy ott legyen, semmi sem tudja őt onnan kiűzni. Ezért nem lehet szabadulásod ad-
dig, amíg szabad szívből meg nem bocsátottál mindenkinek, aki ellen bármi panaszod volt.

6

Mi a Miatyánknak az utolsó kérése? A szabadulás kérése. Szabadíts meg bennünket a 

gonosztól! Ez a megfelelő fordítás. De nincs jogod imádkozni ezt az imát addig, amíg nem 

imádkoztad azt:

Bocsásd meg a mi vétkeinket, ahogyan mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk 

vétkeznek. Ha egyszer a megbocsátás kérdése el van rendezve, a szabadulás már nem 

probléma. Emlékezz erre: ha nem vagy megbocsátó szellemben és magatartásban bárki felé, 

akkor az ördögnek legális helye van a te életedben.

LEGYÉL BŰNELEGENDŐ!

A János 20,22-23. így szól:

És amikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:

Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, 

megtartatnak.

Hatalmas felelősség bűnmegbocsátóvá és bűnmegtartóvá lenni. Legelőször hadd 

mondjam hangsúlyosan, hogy nem találok utalást arra, hogy Jézusnak ezen szavai bizonyos 

korlátozott csoportnak szóltak volna. Nem találok arra sem bizonyítékot, hogy akik ezt 

megkapták, valamiféle hatalmat kaptak volna, hogy másoknak átadják. Ellenkezőleg. 

Világosnak látszik, hogy ez az előjog úgy jelentkezik, mint eredménye egy határozott, közvet-
len, személyes találkozásnak Jézussal. Te szemtől szembe találod magad Jézussal azért, hogy 

Ő Szent Szellemét beléd lehelje. Ez éppúgy vonatkozik rád is, mint az apostolokra. És 

hiszem, hogy ez az igerész pontosan azt gondolja, arról szól, amit mond: Akinek a bűneit 

megbocsátjátok, azok megbocsáttatnak. Tehát a Szent Szellem életünkbe költözésének 

eredményeképpen mi, vagyis te, bűnbocsátó leszel.

De itt a probléma. Isten gyermekei bűnt tartanak meg Isten más gyermekeinek életében, 

és az eredmény az, hogy az egész gyülekezet meg van kötözve az egymás felé fenntartott bűn 

légkörében. Te benne tarthatsz mást az ő bűnében, és nagyon sokan teszik ezt a bűnbocsánat 

helyett. Sok feleség vágyakozik férje megtéréséért, de azért, mivel nem hajlandó annak 

megbocsátani, ő tartja vissza bűnében, ő az a valaki, aki kötelékben tartja a férjét. Ha neked 

meg nem bocsátás van a szívedben bárki felé, akkor te hozzá vagy kötve. Ezer mérföldekre 

lehet messze, de mégis egy láthatatlan kötelékkel vagy hozzákötve. És az egyedüli mód, hogy 

ezt a megkötésedet elvágd, a megbocsátás.

Hadd tegyem még hozzá, hogy a bűnbocsánatot, a megbocsátást az idő múlása nem te-
szi szükségtelenné. Bármennyire is 40 vagy 50 éve volt a neheztelés a szívedben, neked még 

most is meg kell tenned a megfelelő lépést. Ez egyáltalán nem változik meg, nem évül el 

azáltal, hogy már régen történt az, amit meg kell bocsátanod.

CSALÁDI KAPCSOLATOK

Az élet ténye, hogy gyakran a legveszélyesebbek, legkárosabbak, legmérgezőbbek a 

kapcsolataink azokkal az emberekkel, akikkel a legszorosabban élünk együtt.

Különösen gyakori gond a fiatalok és szüleik rossz kapcsolata. Azt merném állítani, 

hogy az Egyesült Államokban a fiataloknak a túlnyomó többsége valamilyen módon 

ellenállásban vagy lázadásban van a szüleivel szemben, és nagyon sok esetben a szülőknek el 

kell ismerniük, hogy ezért a felelősség nagy része őket terheli. Ez így nem jó. Nem a fiatal a 

bűnös, hanem a felnőtt. A felnőtt hibája ez. De annak ellenére én mindig azt mondom a 

fiataloknak, ha neked neheztelés, gyűlölet és lázadás van a szívedben a szüleid felé, emlékezz, 

hogy nem a te szüleid fognak a legtöbbet szenvedni, hanem te. Az, aki neheztel, többet szen-
ved, mint az, akire neheztel. Ezen felül az Írás azt mondja: Az első parancsolat ígérettel ez: 

7

tiszteld atyádat és anyádat, hogy jól legyen dolgod. Soha nem lesz neked jó dolgod, ha nem 

tiszteled atyádat és anyádat. Nem lehetséges! Ez ellentétes az isteni törvénnyel.

A másik terület, ahol legkiemelkedőbb ez a probléma, az a férj-feleség kapcsolat. 

Legtöbb asszonynak nincs nehézsége a fűszeressel vagy a gázóra-leolvasóval, aki egyszer jön 

egy hónapban, mert nem került útjába. De az a személy, akivel megosztod az ágyadat, az 

problémát jelent. Én nem tudom pontosan, hogy hány férj neheztel a feleségére, vagy hogy 

hány feleség neheztel a férjére, de a mennyiség elképesztően nagy. Térjünk vissza arra a 

mondatra: ha ketten közületek egy akaraton belül lesznek minden dolog felől ... Ki az a két 

ember a földön, akiknek nyilvánvalóan meg kell egyezniük? A férj és feleség. És vajon 

hányan egyeznek meg valóban közülük? Nem szeretnék erre válaszolni.

Sok asszony buzgó a gyülekezeti feladatokban csak azért, mert nem tud megegyezni a 

férjével. Szaladnak a gyülekezetbe, nem azért, mert az Urat akarják szolgálni, hanem azért, 

mert kimenekedést keresnek a saját otthoni problémáikból. Emlékszem, egyszer imádkoztam 

egy fiatal férjes nővel szabadulásért. Miután csodálatos szabaduláson ment át, azt mondta: Ó, 

Prince testvér, én úgy gondolom, hogy misszionárius leszek vagy legalábbis vasárnapi iskolai 

tanító. Azt mondtam neki: Testvérnő, hallgass rám egy pillanatra. A legfontosabb szolgálatod 

az, hogy a legjobb felesége legyél a férjednek és a legjobb anya, amilyen csak lehetsz 

gyermekeid számára. Minden más másodlagos ehhez képest. Tedd a maguk helyére a 

dolgokat.

Sok testvérnő jön hozzám és azt mondja: Prince testvér, nekem megvan a Szentlélek-
keresztségem, de a férjem nem hisz benne. És én rendszerint azt válaszolom: Mutattál már fel 

valamit a férjednek, hogy azt elhiggye? Jobb feleség lettél a keresztség eredményeképpen? 

Kedvesebb hely lett az otthonod? Szeretőbb ott a légkör? Nagyobb törődést mutattál a férjed 

iránt, mint azelőtt? Ha nem, ne kérd őt, hogy higgyen a keresztségben, mert nem fog. Ha az az 

egész keresztség csak azt teszi veled, hogy elszaladsz a találkozókra, otthonhagyod a férjedet 

egyedül, akkor valószínűleg életed hátralévő részében olyan társsal leszel megterhelve, aki 

nem hiszi azt, amit te hiszel.

Tudjátok, hogy az utolsó szó az Ószövetségben az átok? Malakiás utolsó szavai így 

hangzanak: Hogy el ne jöjjek, és meg ne verjem a földet átokkal. És tudjátok, hogy mi az oka 

ennek az átoknak? Ez az utolsó rész, utolsó szavak előtti részben van megmagyarázva 

(Malakiás 4,5-6.):

Ímé, én elküldöm nektek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes 

napja.

És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és 

meg ne verjem e földet átokkal.

A Szent Szellem bizonyára előre látta e korszak végén lévő körülményeket. És Ő 

tévedés nélkül ujját a mai, első számú problémára, az otthonra tette. Szétdúlt otthonok, olyan 

férjekkel és feleségekkel, akik nem tudnak megegyezni, akik a maguk útján járnak és 

elhanyagolják gyermekeiket. Tudjátok, miért választotta Isten Ábrahámot? 1 Mózes 18,17-19-

ben így szól:

És mondta az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, amit tenni akarok?

Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden 

nemzetségei.

Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének őutána, hogy 

megőrizzék az Úrnak útját, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon,

amit szólott felőle.

Ez titok. Az Úr Ábrahámot választotta, mert bízott benne, hogy olyan kapcsolatban lesz 

családjával, hogy tud parancsolni gyermekeinek és házanépének, hogy megtartsák az Úr útját. 

A fordítottja is ugyanígy igaz. Olyan nemzet (bármely nemzet), ahol a férjek és apák 

elmulasztják kötelességüket családjuk iránt, nem marad nagy és hatalmas nemzet. Ha az 

8

otthoni élet nem változik meg ebben a nemzedékben és nemzetben, nincs remény számára. 

Vége van. Az írás ott van a falon. És én fenntartom azt, hogy Szent Szellemmel keresztelt 

emberek, a teljes evangéliumi üzenettel kell, hogy választ tudjanak adni erre a problémára. És 

ha nekünk nincs válaszunk, vajon a világ hol keresse a választ?

Valóban tragikus, hogy tömegei vannak olyan Szent Szellemmel keresztelt családoknak, 

amelyekben nincs harmónia férj és feleség között. Ha valamit is megértek, az az, hogy a Szent 

Szellemmel fölkenetett embereknek üzenetük van koruk számára. Nem hiszem, hogy nekünk 

összetett kezekkel kell ülnünk, és mondanunk: „a helyzet ellenőrizhetetlen. Semmit nem 

tehetünk". Én hiszem, hogy a megoldás Jézus Krisztus Egyházán belül van. Hiszem, hogy a 

Gyülekezet a föld sója, a világ világossága. De ha a só elvesztette ízét, vagyis, ha nem javítja 

meg a világot, ha nem tartja vissza a romlás erőit, akkor semmire sem jó, csak arra, hogy 

kidobják és eltapossák az emberek (Máté 5,13.).

Itt van most az amerikai gyülekezet. De ennek nem szükséges így lennie. Tudjátok a 

gyógyszert? Bánjátok meg bűneiteket, jöjjetek rendbe Istennel és jöjjetek rendbe 

otthonotokkal. Ne járjátok körbe a világot, hogy megoldást ajánljatok fel problémákra, amikor 

ez nem hatékony a saját otthonotokban. Ez nevetséges. Ha nincs több nektek, mint 

nyomorúság és zűrzavar, amit exportálhattok, akkor azt ne exportáljátok. A gyülekezetnek 

olyan messzire tekint a szeme - a világ végéig -, hogy nem lát az orra hegyéig. Az első dolog, 

amire szükségetek van, hogy a hozzátok legközelebbi emberrel rendbe jöjjetek. Kezdjétek itt. 

Béküljetek ki, tegyétek le keserűségeteket, nehezteléseiteket, gyűlöleteteket. 

ÉRZELMEK KONTRA AKARAT

Néhányan azt mondják nekem: Prince testvér, én nem úgy érzem, hogy megtudok 

bocsátani. Erre a válaszom: jó hírem van számodra. Nem kell érezned. Elhatároznod kell. Ez 

nem a te érzelmeid dolga. Á jelenkori prédikálás nagy része célját téveszti, mert az emberek 

érzelmeire hat, és ezért mindaz, amit produkál: érzelmek. De minden egyes prédikátor, akit 

Isten valaha használt, hogy életeket megváltoztasson, az az emberek akaratához beszélt. Finey 

azt mondta: engemet semmi más nem érdekel, csak az akarat. Így tehát neked nem kell 

érezned a megbocsátást, hanem akarnod kell a megbocsátást. Ha te Isten újjászületett 

gyermeke vagy, akkor az a te hatalmadban van, hogy megtedd. Jézus rálehelt tanítványaira és 

azt mondta: Vegyetek Szent Szellemet, s akinek bűneit megbocsátjátok, azok 

megbocsáttatnak, és akik bűnét megtartjátok, megtartatnak. Ha te megtartod valakinek a 

bűnét, akkor te is megmaradsz a magad bűnében. Te kötelékkel vagy odakötözve ahhoz a 

személyhez. Te már elválhattál a férjedtől 20 évvel ezelőtt, de ha nem bocsátottál meg neki, 

még hozzá vagy kötve.

A legnevetségesebb dolog történt nemrégen egy kis találkozón. Egy nő odajött hozzám 

és azt mondta:

- Prince testvér, szeretném, ha imádkozna értem. Látja olyan kerületben lakom, ahol 

minden ember sört iszik. Mi vagyunk az egyedüli család a környéken, aki nem iszik sört. Ki 

akarok kerülni abból a kerületből.

Minden mondat, amit csak kiejtett, tartalmazta a sör szót. Egy pillanat múlva azt 

mondtam neki:

-Testvérnő, te megérezted, hogy te alkoholista vagy tudat alatt. Neked éppen annyi 

dolgod van a sörrel, mint annak, aki a rabszolgája. Nem hiszem, ha te átmennél egy másik 

kerületbe, akkor a dolgok megjavulnának, mert a probléma nem az emberekben van, hanem 

tebenned.

Aztán megkérdeztem őt a férjéről:

- Megbocsátottál neki?

- Igen - mondta -, ő régen sok sört ivott, de megtért, és én megbocsátottam neki.

9

- Ez csodálatos - válaszoltam. Van valaki, akinek nem bocsátottál meg?

- Nos - mondta -, nem tudtam megbocsátani a vendéglősnek.

-Ó - mondtam -, ez nagyon rossz. Ha te nem tudsz megbocsátani a vendéglősnek, Isten 

sem tud megbocsátani neked.

- Hát - mondta -, nem tudom.

Mondtam neki, üljön le, és döntse el: meg akar-e bocsátani, meg tud-e bocsátani a 

vendéglősnek, vagy nem. Körülbelül 15 perc elteltével visszajött és azt mondta:

- Elhatároztam.

- Mit fogsz tenni? - kérdeztem.

- Meg fogok neki bocsátani. 

Így tehát vezettem őt az imában: „Uram, én megbocsátok a vendéglősnek ugyanúgy, 

ahogy akarom, hogy te megbocsáss nekem." Mikor elmondta az imát, terhe felemelkedett, 

mély sóhaj hagyta el, és zokogni kezdett. A kötelek el lettek vágva ... és 20 perccel később 

kiment arról a helyről, és mindenkit megölelt. Milyen jellemző. Csak gondold meg: hagyod, 

hogy egy vendéglős mindent elrontson a számodra. És mégis ez tipikus a hívők tömegénél.

Pedig a megbocsátás egyszerű. Ez az akaratnak a cselekedete és a szavaknak a 

kimondása. Te elhatározod, kimondod és megvan.

Nevezd meg a személyt. „Uram, én megbocsátok a férjemnek." „Megbocsátok a 

vejemnek." Légy következetes. „Ahogy akarom, hogy te megbocsáss nekem, Uram, én 

megbocsátok ugyanúgy nekik." Kimondod és megvan. Ne menj vissza és ne mondd újra. Ha 

jön a kísértés, mondd: „Uram, én pénteken megbocsátottam neki, el van rendezve."

Mi van akkor, ha még mindig neheztelést érzel? Kezdj el imádkozni azért a személyért. 

Imádságodban a negatívumokat cseréld fel pozitívumokkal. Ha te bocsánatot akarsz, Isten azt 

követeli, hogy te megbocsáss másoknak. Ha azt akarod, hogy az imáidra választ kapj, meg 

kell bocsátanod. Ha át akarod élni az örömöt, a békességet és a kiteljesedést, ami - mint 

kereszténynek - jár, akkor a bűnbocsánatnak működésben kell lennie életedben. A választás 

rajtad áll. Választhatod azt, hogy a meg nem bocsátás lerombolja az életedet, vagy 

elhatározódhatod az akaratod által, hogy megbocsáss és megszabadulj.

10
Servicii de webdesign si print design+marketing online